A nagyhetet régebben “sanyarúhétnek”, illetve “vizeshétnek” nevezték, hiszen ilyenkor készülünk fel a húsvétra, a kereszténység legnagyobb ünnepére. Ez ugyanis nem a sonkától és a csokitojástól válik igazán különlegessé, hanem az együtt töltött időtől és a közös készülődéstől. A legnagyobb ünnepre készülődve felelevenítjük a régi népszokásokat és magyar hagyományokat!
Húsvéti népszokások gyűjteménye
A húsvéti időszakhoz számos népszokás köthető, amelyek még a mai napig fennmaradtak. Legyen szó a Nagypéntekről, a locsolkodásról, vagy éppen a tojásfestésről egyaránt. Lássuk a húsvéti népszokások gyűjteményét!
-
Nagycsütörtök
Csonkacsütörtökön Krisztus utolsó vacsorája, szenvedéseire és elfogatására emlékezünk. Ezt a napot sokszor zöldcsütörtöknek is nevezik, hiszen a hagyomány szerint ilyenkor főként friss zöldekből készülnek ízletes ételek. Ilyen a csalán, a sóska, a saláta, illetve a spenót egyaránt. Ezen a napon a templomból elmennek a harangok Rómába, így ilyenkor már nem hallhatóak. Csak Nagyszombaton térnek vissza zenélni. Régebben ezeken a napokon senki nem zenélt, dalolt, fütyült, vagy muzsikált.
Egy másik szokás szerint Nagycsütörtökön nem volt szabad túl sokat aludni, mert akkor az ember egész évben lusta lesz. Ez a hagyomány abból ered, hogy az aposotolok nem maradtak fent Jézussal.
-
Nagypéntek
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjti nap, a gyász időszaka. Ezen a napon tilos tyúkot vágni, nem volt szabad mosni, de még kenyeret sütni sem. A munka ilyenkor a férfiak számára is mondhatni tiltott volt, legalábbis földművelést nem lehetett végezni. Egyetlen munka volt, ami megengedettnek számított, az pedig a tojásfestés. Természetesen ilyenkor a húst még azok is kerülték, akik nem voltak mélyen vallásosak. Helyette jöhetett a tojás vagy pedig a hal.
-
Nagyszombat
A húsvét előtti nap, ami a csend és a várakozás ideje, a negyvennapos böjt végét jelenti. Ilyenkor érkeznek meg a harangok Rómából, az első harangszóra pedig sokan kiszaladtak a kertbe megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régebbi és már nem jó termés lehulljon, így nem lett beteg az az évi termés.
Szokás volt továbbá, hogy a reggeli mosdóvízbe tettek egy piros tojást, ami az egészségmegőrzés jelképének számított.
-
Húsvétvasárnap
A feltámadás napja, amikor a hagyomány szerint a család minden tagja egy közös reggelin vesz részt, ahol tojást, tormát, sonkát, bort és kalácsot tettek az asztalra. Ilyenkor nem volt szabad sepregetni, mert a végén másnap nem érkezett volna meg egyetlen locsoló sem.
-
Húsvéthétfő
A második napon jöhettek a fiúk locsolni, amiért piros tojást kaptak ajándékba. A népszokás szerint a legények végig járták a házakat és verseket mondtak a lányoknak. Ezt követően egy hatalmas dézsásból öntötték nyakon őket hideg vízzel, így nem hervadtak el a következő esztendőig.
Összegezve
Hazánkban tehát rengeteg a népszokás, mi a húsvéti időszakot illeti. Nemcsak Nagypéntekről és Húsvétvasárnapról maradtak fent hagyományok, hanem bizony az azt megelőző időszakról is.
